Beszélgetés Sajó Borival a fiatal iparművésszel

 Könnyű olyanokkal beszélgetni, akik szeretnek beszélni. Azokkal még könnyebb, akiket gyerekkorunktól ismerünk. Sajó Borit, a fiatal textilművészt már kislányként ismertem. Biztosan láttatok már, olyan gyerekeket, akik mindig bütykölnek valamit, karkötőt fonnak, rajzolnak, vagy koszorút készítenek a réti virágokból. Borit, én ilyen lánynak láttam mindig, aztán eltelt húszon x év és a lényeg megmaradt. A nyáron új oldalát ismerhettem meg, élete talán egyik legnagyobb szerepében tündököl, anyuka lett. Tökéletes természetességgel és nyugalommal foglalkozik Lénával, a kislányukkal. Nagyon érdekes látni, hogy akiben harmónia van, az minden téren harmonikus tud lenni, mint művész, mint anya, mint ember. 

Kéziszövött ágyneműk, párnák.

 Mi az amit szeretnél leginkább elmondani magadról? Ki vagy te?
Diplomás textiltervező, textil-, grafika-, rajz tanár, és anyuka vagyok. Mind nagyon fontos számomra, mert a textiles és festős, vagy más alkotói munkáknál a kreativitásom élem ki, a tanításban meg a gyerekekkel szerettethetem meg az alkotás folyamatát, miközben nevelem is őket, és nagyon szeretem a gyerekeket egyébként is, meg ők is engem, szerencsére. :) A babázás most új dolog, és ez a legszuperebb, mert a sok vidám perc mellett most van a legtöbb időm magamra, és az alkotásra is (két szoptatás között persze):).Emellett kertészkedem is, ha a levegőn szeretnék pihenni, mivel pár éve ez a legújabb hobbim.
               

  Néhány szóban bemutatnád a pályádat?
A képzőművészeti szakközépiskolában könyvkötőként végeztem, aztán egy rajzfilmstúdióban dolgoztam 3 évet, így ezt a szakmát is kitanultam valamennyire. Közben elvégeztem egy virágkötő tanfolyamot is Sajó Anna nagynénémnél, mert szeretek több lábon állni, és amire van lehetőség megtanulni, azt megteszem. Később felvételiztem az Iparművészeti Egyetem, (most MOME) textil szakára, hogy megint valami újat tanulhassak, és mivel első év végén volt lehetőség felvételizni államilag finanszírozott tanár vagy manager szakokra, teljesült a régi álmom, és még egy tanári diplomát is kaptam a textiles után, aminek évi plusz két vizsga és plusz egy év volt csak az ára. Így 6 év után szövött anyag tervező, és tanár lettem.

Mi az ami leginkább érdekel mostanában?
A korábban elmondott dolgok, folyamatosan foglalkoztatnak, de ami még új, hogy babajátékokat, dekorációkat is készítek Lénának, a kislányomnak kísérleti jelleggel.

Milyen szerinted a 2012-es textil divat? Elsősorban lakástextilre gondolok?
2012-lakástextil divat? Talán IKEA, Marimekko, meg ilyesmik, de ez nem csak 2012-ben, hanem mostanság trendi.
Nekem nem is annyira tetszik a mostani divat, mert túl sok a nagy, nyomott mintás állat, és a furcsa mozgalmas formák. A letisztultabbat néha jobban szeretem, mert számomra a lakástextil nyugalmat is kell hogy árasszon. Persze ami kiállításra készül, ott más a helyzet, mert a figyelemfelkeltés a cél.
Én igazából nem követem a divatot semmiben, csak hat rám valamennyire, de csak úgy mint minden más is körülöttem. A textil tervezésénél számomra az a fontos, hogy a megrendelőnek tetsszen. Beszélgetek vele, kikérdezem, megnézem a ruháját, kiegészítőit, lakását, vagy csak a kisugárzását, mindegy, de végül úgy ráhangolódok, hogy azért lesz jó a munkám a számára.
Persze olyat nem csinálok, ami nekem nem teszik, mindig dűlőre kell jutnunk. :) Ja, és ha nincs megrendelő, akkor olyat csinálok, amit magamnak csinálnék a lakásomba, a ruhatáramba, az ékszeres dobozomba. A honlapon lévő ruhák is ilyenek. Talán a monumentálisabb dolgokat egyébként jobban kedvelem, főleg lakástextilben. Erős, kontrasztos színek,vagy árnyalatok, (de kevés szín), és minél nagyobb méret.

Mi hat az alkotásaidra?
Bármi, ami inspirál. Egy lánynak egyszer terveztem egy menyasszonyi ruhát és szőttem hozzá anyagot is. Ami érdekes, hogy a lány, azon kívül, hogy láttam, meg beszéltünk, egy növényke levelét hozta el a találkozóra, hogy az a kedvence, és az legyen az inspirációs forrás a szövéshez. Nagyon jó ötlet volt, mert teljesen eltaláltam az ízlését ez alapján.
Ezen kívül nagyon gyakori inspirációs forrás még ha valamire azt mondják nekem, hogy nem lehet megcsinálni...:D
Így alakult ki a diplomám is, mert azt mondták- azt tanultuk, hogy rugalmas szövet nincs nagyon, csak a kötött, de a szövött anyag nem nagyon lehet rugalmas, gumival nem lehet parasztszövőszéken szőni, meg hogy szabás nélkül szövőszéken nem lehet ruhát csinálni... Na erre csináltam a diploma kollekciót szabás nélkül, egy, vagy két darabból, szövőszéken, gumifonállal, és olyan rugalmas lett, hogy méret sem kell belőle.

Miért szeretsz falakat festeni? Mit gondolsz miért jó, ha festett, mesés falak veszik körül a gyerekeket otthon vagy a közösségi terekben?Mesélnél a közösségi munkáidról is egy kicsit?
A mesefal festést a Baleseti kórházban kezdtem, mert a nagybátyám megkeresett ezzel, aki ott orvos. Szerettek volna egy ilyet a beteg gyerekeknek, akiknek sokszor órákat kell sérülten a kórházfolyosón eltölteni, mivel sokszor tömeg van. Azt akarták, hogy a várakozással telt idő ne legyen annyira ijesztő és unalmas. Interaktív látványos mesefalat készítettünk, ahol én terveztem a várat, meg is rajzoltam kifestőkönyv szerűen a falra és csapatépítő tréningként kifestettük a kórház dolgozóival együtt az egyik hétvégén. (Utána persze javítottunk, akik tudtunk festeni, még 2 hétig, de megérte.)
Utána még volt pár munkám a balesetiben, mert más részeket is kifestettünk. Még nagy pocakosan is rajzoltam a létra tetején tavaly télen. :)
Most a Tűzoltó utcai klinika lesz a következő feladat nemsokára.

Egyébként meg magánszemélyeknél azért lehet jó a falfestés, mert jó családi program, mikor a babának mesélünk a falon látható képekről. Mikor nagyobb lesz, még ő is mesélhet, hogy mit lát, szerinte miről beszélgetnek a figurák.. Minden este új mesét lehet költeni a mesefal alapján, ami nagyon jó kreativitást fejlesztő játék lehet, és a napi kommunikációba is beilleszthető. (PL: Nem kell azon gondolkozni, hogy mit meséljünk a kisbabának fejből, ha nem történt aznap semmi izgalmas)
Arról meg nem is beszélve, hogy nagyban befolyásolja és alakítja a baba szépérzékét, ízlését az első években látott képek. Csúnya mesekönyvet tilos mutatni neki. :)
Most vettem észre, hogy a grafikai munkáknál néha nagyon hasonlót rajzolok ahhoz, amelyik mesekönyvből apukám 2 évesen mesélt nekem, amire már nem is emlékeztem, csak tudat alatt. Előszedtem Lénának a mesekönyvet, ami azóta nem volt kinyitva, és ledöbbentem...:). A szülőknek rendkívül nagy a felelőssége ebben is, hogy milyen esztétikai környezetet biztosítanak gyereküknek.

Ha további fotókat szeretnél látni Bori igényes és változatos munkáiból, akkor a honlapján megteheted.  Érdemes körülnézni, mert találsz még ékszereket, táskákat, sálakat is a kínálatban.

Itt elérhetőséget is találsz, ha szeretnéd felvenni vele a kapcsolatot.

Köszönöm a beszélgetést!

Kultúrák, színek találkozása egy zalai művészlakásban- Riport

Első igazi, saját lakásriportomat olvashatjátok. Több hete készítettem a képeket, azóta érlelődik bennem ez a sok minden, amit el akarom nektek mesélni, meg szeretnék mutatni.

Régen, amikor még Pesten laktam, akkor számtalanszor játszottam azt a metrón, hogy megpróbáltam kitalálni vagy inkább gondolkozni afelől, hogy az éppen szemben ülő hol élhet, mit dolgozhat, milyen az élete. Persze, az ember ilyenkor csakis a külsőségekre, a női megérzéseire tud apellálni. Arra, hogy milyen ruha van épp az illetőn, milyen a haja, barátságos-e, és hozzákapcsolja meglévő sztereotípiáinkat, saját éppen aktuális lelkivilágát és így kitalál egy képet. Szeretem ezt a játékot, ha van kedvetek, próbáljátok majd ki, nem csak metrón lehet játszani, az a legjobb benne. Orvosi váróban vagy könyvtárban vagy étteremben, bárhol.

Németh Klárát régóta ismerem, legalább tíz éve, vagy talán tizenöt is van. De nem sokat beszélgettünk, szinte semmit. Pedig nekem mindig is szimpatikusnak, érdekesnek, különösnek tűnt. Hogy miért? Mert mindig nagyon jól öltözött, tudom, hogy ez csajos dolog, de hát így van. Többségében fekete ruháit színes kiegészítőkkel dobta fel, nem riadt vissza a színes harisnyáktól és az elegáns ékszerektől sem. Ebből az aprócska nőből egyszerre sugárzott a különcség és a szeretet utáni vágy. Finom akvarelljeiben, míves tűzzománcaiban is ez kettősség, a finomság, a humor, a pikírtség van jelen egyszerre. Élt bennem egy kép, ahogy a játék során is, elképzeltem egy otthont, de amikor kedves invitálására ellátogattam hozzá Hahótra egy kis zalai faluba. Be kell, hogy valljam várakozásaim, elképzeléseimet mind felülmúlta, amit ott láttam.

Kultúrák, színek találkozása egy régi zalai parasztházban, ami nem is kifejezetten parasztház. A fehér ház égszínkék ablakai rögtön felhívják minden járókelő figyelmét, itt valami különleges fog történni. És a csoda nem várat magára. Ahogy belépünk a ház legnagyobb közösségi terébe, a konyha- étkezőbe, el vagyok varázsolva. Kapkodom a fejem, mindenhol kis enteriőrök, mintha egy-egy csendélet beállításai lennének. Úgy sorakoznak az almák a fehér lambéria végére ültetett polcon, a menóra társaságában, mintha másképp nem is lehetne tárolni őket. A rakodóasztalon helyet kap egy régi kulcs, egy fém bagoly társaságában. A legjobb az egészben az, hogy érzem ez egyáltalán nem nekem szól, nem a kamerának, itt mindig, minden változik, alakul, de nem a vendégek, a látogatók kedvéért, csakis a szépségért, önmagáért. Hiszen itt egy művésznő lakik, szerető társával és az ő kis Napsugarukkal, a kutyussal. Klári gyerekei már felnőttek, mégis a falusi ház jelenti számukra az otthont, az anyai szeretet, ahova jó hazatérni. És ezen nem is csodálkozunk, mert egy rendkívül gondoskodó, szerető anya várja őket, aki ha épp nincsenek itthon, akkor csomagban küldi az otthoni finomságokat.

 Ebben az otthonban tökéletesen megférnek az antik darabok, a legmodernebb bútorokkal. Az indiai textilek összhangban állnak a szobrokkal, képekkel, amik a lakás számos pontján feltűnnek. Érdekes páros az antik bútorok és a modern linóleum találkozása.

Az angolos, ide csináltatott konyha igazi gyönyörű darab. Sok finomsággal, pöttyös maratott üveggel, színes gombokkal a kis fiókokon.

Minden darab szép valamiért. 

 A változatosság gyönyörködtet. 

Az étkező falát fehér lambéria borítja, melynek tetején egy polc kapott helyet, amit mindig az évszaknak megfelelően rendeznek be. 

A húszéves, óriási majomkenyérfák a konyhapulton kaptak helyet, a cserepeket régi kották díszítik. 

A fények játéka. A konyhában bolhapiacon talál kincsek díszítik a polcokat, ablakmélyedéseket.

A különleges fogantyúk kékjében köszön vissza a különleges villanytűzhely erőteljessége.

A konyhabútor helyi mestert munkája, az üvegeket is pöttyösre maratták a tökéletes összhatás érdekében. A rózsaszín porcelánok nem csak díszek, a ház több pontján megjelennek, de mindig tartanak benne valamit, most épp gyümölcsöt. 

A különleges tűzhely. 

Csodás fényekben lehet pihenni, teázni a kényelmes kanapén. A tűzhely és a nyílászárók kékje a nappali falán köszön vissza. Az indiai textilek csak fokozzák az eleganciát.

A házban nagyon jól megférnek egymás mellett az antik darabok, mint ez az eredetileg a házhoz tartozó cserépkályha és a modern, design hintaszék. A nappali erős kékje emeli ki a  két darabot. A házat a 1920-as években egy Amerikából hazatért magyar férfi építette, aki mindenből a kor legjobb minőségét akarta beépíteni, a kályha akkortól díszíti a helyiséget. Az idő mit sem fogott rajta.

A nappaliban is helyet kaptak a rózsaszín porcelánok. 

Klára volt férje, a Fischer György, akinek kisplasztikái láthatók a szekrényen. 

A háló és nappali egymásból nyílnak, a tágasabb tér érdekében az ajtót eltávolították és gyönyörű keleti textil határolja a teret. 

Réz gyűjtemény. 

Fantasztikus látni, ahogy egy otthonon belül harmonikusan megtalálható több vallási jelkép is. 

A hálóban a tökéletes fehérségű steppelt- hímzett takaró és a hozzá tartozó hófehér párnák ellensúlyozzák a falvédő erőteljességét. A kézi hímzésű textíliák minden centiméterén érezhető a munka, az odaadás.

A csöpp fürdőben a fa és a természetes színek, egyszerűsége dominál. Minden kitalált, egyszerű és nagyon szép.

Tűzzománc kellékei. A színek sokasága.

 Klári egyik munkája. 

A kert egy méretes belsőudvar, ahol a szomszédok kíváncsi tekintete elől el lehet bújni.

A kertben kemence is helyet kapott.

 Ezt a képet nem én készítettem, hanem a múlt nyáron készült. A terasz, remek hely a pihenésre, olvasásra. Ő Napsugár a család szeretett kutyusa.

Ez a látvány fogad minket a kertből. 

Ha Hahóton jársz és egy gyönyörű kék házat látsz, ami a riport elkészülése óta zöld nyílászárókat kapott, akkor tudhatod jó helyen jársz. 

Köszönettel tartozom, hogy bemutathattam egy igazi otthont. Nagy öröm volt nekem. Fogadjátok szeretettel és kérlek, hogy osszátok meg véleményeteket, mi az, ami igazán tetszik, hogy a kedves háziak is visszajelzést kapjanak, hogy nektek mi a kedvencetek.