Zala aprófalvas települések sokaságából áll. Tesóm, amikor a hétvégén ment egyik faluból a másikba, egyszer csak, ezt a gyönyörű pink-vörös- rózsaszín tájat látta. Azonnal előkapta a fotógépet és megörökítette. Azóta már mindannyian elzarándokoltunk és mindenki lefényképezte ezt a szépséget.
Te láttál már hasonlót? Mi még sosem. Hogy mi ez?
Előre is bocsánatot kérek a vizuális típusoktól, de talán elveszi a képek szépsége a rossz asszociációk képét, ugyanis ő nem más, mint a vöröshere.
A vöröshere a lucerna után a második legértékesebb pillangós virágú szálas takarmánynövényünk. Hazánkban a Dunántúlon és az ország északi, csapadékosabb tájain termesztik, azokon a talajokon, ahol a lucerna termesztése már nem gazdaságos. A vöröshere nemcsak fontos takarmánynövény, hanem értékes talajjavító-növény is.
A fodrásznál olvastam, hogy a vöröshere kozmetikai krémek alapja is, mivel csodás fiatalító hatást tulajdonítanak neki, a természetes hormontartalma miatt.
Fogyasztható csíraként vagy kapszulaként is, rendkívül sok egyszerű cukrot, aminosavat, flavonoidot, ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Kiváló vértisztító, és kitűnő görcsoldó hatása van. Magas kalcium és magnéziumtartalmának köszönhetően nyugtatja az idegrendszert. Továbbá gazdag forrása az ásványi- és nyomelemeknek, egyensúlyban tartja és segíti a hormonrendszert.
Tehát, ahogy látjátok ez egy csodanövény! Gyönyörű és gyógyítóhatásai is vannak. Na, jó a neve borzasztó!
Te hallottál már a vörösheréről?
Még egy kis érdekesség:
VálaszTörlésA vörös here Dánia nemzeti virága.
Többhasznú növény: takarmányként állatok fogyasztják, a talaj nitrogéntartalmát növeli, és gyógynövény is. A legenda szerint Szent Patrik e növény segítségével magyarázta a Szentháromság tanát ( hogy lehet három különálló dolog egy).
Köszönjük, hogy megírtad ezeket! Nem is hallottam róla.
VálaszTörlés