Magot a kis Palántáknak

Általánosban környezetismeret órán az egyik legjobb feladat a bab csíráztatás volt. Nektek is kellett babot nevelni? Nekünk kellett, nem emlékszem, hogy harmadik vagy negyedik osztályban. Az egyik téli szünet előtt kaptuk meg feladatnak és a szünetet követő héten kellett bevinni. Arra emlékszem, hogy iszonyat nagy különbségek voltak a növények között, de most nem fogok belemenni messzemenő következtetések levonásába etéren.

Viszont mindenkinek javaslom, akinek ovis vagy annál nagyobb csemetéje van, hogy próbálkozzon ilyen irányú foglalkoztatással. Mert jó pár év eltelt, de mai napig kellemes emlék a babocskám. 

Ha te kertészkedsz, ha vannak akár szobanövényeid, akkor biztosan nem kell győzködnöd majd gyermeked, hogy ez az elfoglaltság milyen jó is. Ha nem vagy a kertek, növények tündére, még!! Akkor kezdjétek együtt az izgalmas utazást a növények világába.

Beszéld meg a kicsivel, hogy mit szeretne virágot vagy ehető dolgot. 

A zsázsa, akár föld nélkül egy vizes vatta darabon is kicsírázik. A gyors siker pedig kedvet hozhat más növényekhez is. Tehetitek szendvicsre, salátára, meglátod milyen büszke lesz rá, hogy ő termelte a családnak.

 

Szívesen ajánlom a foghagyma, metélőhagyma, rukkola, bab ültetését, mert nagyon gyorsan látható eredményt hoznak. És hát ez kell a gyerekeknek kezdetben.

 Amíg nem kezd csírázni a növény, addig is tartsd fenn a lelkesedését. Fessetek közösen cserepet a növény számára.

A kezdeti sikerek meglátod meghozzák a kedvet és akár komoly kis kertet is kialakíthattok közösen. Fontos, hogy hagyd, hogy az ő elképzelései valósuljanak meg, azt ültessetek, amit ő szeretne. Engedd, hogy ő locsoljon, gazoljon, ha szükséges. Végtére is ezek az ő növényei.

Jó kertészkedést a gyerekekkel!