Akik, a kilencvenes években kezdték az iskolát, esetleg gyerekük járt ekkor elsőbe, biztosan ismerik a képolvasás "remek" módszerét, miszerint naponta tanulnak a gyerekek 2-3 betűt és képek alatti szövegeket "olvasnak" el, ez alapján. Természetesen, a hétévesek közel sem hülyék és nagyszerűen felismerik a képeken láthatót babát, televíziót és tevét. A kép alatti szót kimondva, pedig meglehet az a kellemes érzésük, hogy olvasnak. (Mind a szülőnek, mind a pedagógusnak.) Azonban a gyermek decemberre már világosan látszik, hogy nem tud olvasni, egyáltalán nem, csak a képeket ismeri fel. Akárcsak egy fél évvel korábban, amikor is még boldog óvodás volt.
Én is azon szerencsések közé tartozom akiket ezzel a módszerrel próbáltak megtanítani olvasni. A szuper módszer ellenére, de semmiképpen nem következményeként, anyukám erős ráhatására mégis megtanultam olvasni és nemcsak a képeskönyvek nézegetésében lelem örömömet. Lehet, hogy a blogok nézegetése, a Pinterest iránt táplált szerelmem mégis a képolvasásban keresendő?
Tehát, az olvasáshoz visszakanyarodva, szeretek olvasni, más világokba, családok életébe kalauzol, új társadalmi problémákkal találkozom a regényekben, melyek mind- mind lenyűgöznek. (Akárcsak másik otthonairól készült fotókat nézegetni. Lehet, hogy titokban kukkoló vagyok?)
Korábban is ajánlottam már könyveket nektek, kedves Olvasók! És most ezt a szeretném folytatni. Jostein Gaarder: A narancsos lány című regényét ajánlom figyelmetekbe, nagy szeretettel. A könyv hivatalosan ifjúsági regény, azonban biztatlak, hogy felnőttek, mamák és papák is olvassák el, de nyugodt szívvel adhatjátok akár zárkózott, most épp befordulós kamaszoknak is nyári ajándékképpen.
A főszereplő 15 éves fiú, George, 12 éve halott apjától kap egy eddig titokban tartott levelet. Egy könyv szerelemről, világmindenségről, életről és halálról, melynek olvasása közben garantáltan kicsordulnak a könnyeid. Nagyon mai, nagyon fiatalos és nagyon emberi egyszerre. Norvégiába kalandozunk, ahova nemcsak a lakberendezés miatt érdemes ellátogatni. Megtudhatod, mikor is lőtték fel a Hubble- teleszkópot. Olyan kérdéseken gondolkozhatsz, hogy van-e élet a halál után? Vajon a csillagokról figyelnek minket?
A képolvasás tematikája szerint elmesélem a történetet, azonban a képekből, sem tudod meg a lényeget, igazán érdemes elolvasni, sőt ajánlom megvenni is, mert ez az a könyv, amit évek múlva is érdemes elővenni, ha nem éppen homályosítja valami (munka, nehézségek, betegség, viszály) a biztos tudásod, hogy miért is vagyunk itt a Földön!
Remek ajándék akár magunknak, akár másoknak!
Forrás |
Forrás |
Titokzatos karácsony éjjel Osloban.
Forrás |
A piacon nemcsak régiségeket, hanem narancsot is árulnak.
Olvastam, és tényleg nagyon jó könyv, fenn figyel a könyvespolcomon. :)
VálaszTörlés