Húsvéti dekoráció, húsvét története

A húsvét a kereszténység fő ünnepe, Jézus keresztre feszítése után harmadik napon feltámadt, ezzel megszabadítva az emberiséget bűneitől, szenvedésétől. A vallási hagyományon túl, megfigyelhető minden európai népcsoport szokásai között a tavaszvárási ünnep, a tojásdíszítés és tojásevés hagyománya is az ókorig nyúlik vissza.
Mindenki vágyik a hosszú, komor tél után a fényre, az újra, a frissre. A húsvét egybeesik más vallási ünnepekkel, a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melyet már az ókori Perzsiában, Rómában is megünnepeltek. A kínaiak is már több ezer évvel ezelőtt is pirosra színeztek tojásokat, hogy a Nap iránti tiszteletüket fejezzék ki általuk
Minden népcsoport életében, szokásai között találunk a feltámadásra, az újjászületésre utaló hasonló elemeket. A magyar szokásvilág is igen gazdag, húsvéthoz kapcsolódva. Gondolhatunk a zöld csütörtökre, a locsolkodásra, a tojásfestésre, ételszentelésre.

Nézzük meg néhány fontosabb húsvéti jelkép eredetét, történetét.

A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

• A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte európában a húsvét ünnepével társítják. Apró képzavar társul hozzá, miszerint a nyúl tojja a tojásokat.

• A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető.

• A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvas virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

Akár vallási okból, akár tavaszvárás címén tartjuk a (nép)szokásokat, jó, ha megfelelő dekorációt készítünk az ünnepi ráhangolódáshoz a lakásba, házba. Örüljünk, hogy egyre hosszabbodnak a nappalok, megjelennek a színek a kertben! Legyünk minél többet a szabadban, kiránduljunk, legyünk szeretteinkkel ne csak húsvétkor!

Fogadjátok szeretettel összeállításunkat a Művészet és Dekoráció üzlet húsvéti, tavaszváró kínálatából. 

 Tojásgyertya régies cserépben az ünnepi asztalra.

A bádogkannába virágot tarthatunk vagy locsolhatunk is vele. Bárányka.

 Fonott kosárba, természetes színekkel tarkított tojások, 100 Ft darabja.

Kakasos- tyúkos szett darabonként vásárolható meg. Adhatunk húsvétra egy kannát, névnapra egy cukortartó, egy csészét és karácsonyra a teljes szett a családban lesz.

Pöttyös nyuszi asztalra, ablakba. A tavasz színei a lila, rózsaszín, sárga a tavasz első hírnökeit, a virágokat idézik.Gyertyatartó.

 A virágos bögréhez, tányéralátéthez már csak apró kiegészítők kellenek a tökéletes húsvéti összhatáshoz. Üvegtojás, nyulas szalvétagyűrű.

Emlékeztek erre a mesére? Újra fénykorát éli, de most kiegészítőkön tündököl. Szalvéta, szalvétatartó, fotó album.

Klasszikus, elegáns, minden ünnephez, az aktuális dekorációhoz alkalmazkodik ez a csodás talpas üvegedény. Most áttetsző üvegtojások díszítik, de nyáron tehetünk bele kagylókat, homokot, ősszel terméseket, karácsonykor üvegdíszeket. A kézzel készített nyuszi vigyáz a tojásokra.

 Üvegtojások közelről, ugye milyen szépek?

Hogy tetszik az összeállítás? Mi a kedvenced a húsvéti "csokorból"?